Bence most a homlokát ráncolja – egyértelmű, hogy valami zavarja. “De ha te vagy most a Titok Őrzője, akkor hogyan mentem én össze tavaly? És miért tartottad meg magadnak ilyen sokáig? Miért nem adtad tovább anyának?” Nagyi rámosolygott. “A fiatalúr tele van kérdésekkel, ugye?
Az ici-pici pókkirályfi és a Színe-Váltó sárkány | Hetedik rész
Sámson bátran ült. Igen, mióta az az óriás-légy ráröppent az ebédjére, ahhoz is bátorság kellett, hogy megüljön a fenekén Plincre várva, és ne rohanjon hanyatt-homlok csapot-papot otthagyva minél messzebre. De ő bátran ült, és várt. Meg persze főzött és evett. Amíg volt miből. Aztán már csak bátran ült és várt. Meg persze egy idő után picit éhezett is. Sőt… ebben a nagyon bátor ülésben és várásban egyre jobban és jobban megéhezett. De ő ezzel az éhséggel is szembenézett, tudta, hogy hálószövő-szövetségese számít rá! Csak ült bátran, várt, és szembenézett az éhséggel… egy darabig. Igazság szerint egy órán át ha bírta, aztán feladta, és élel
Bence és a pókkirályfi | 3. darabka (fordítás-részlet)
“Emlékszel még arra, amit tavaly meséltem neked a pókok világába vezető átjáróról és a szarkákról? “Nagyi bólintott. “Nos… azt nem én találtam ki. Mármint, senki sem találta ki, mert tényleg megtörtént! Nem tudom, hogy hogyan, de egyszer elaludtam a kertben, és amikor magamhoz tértem, akkora voltam, mint egy… mint egy pók… Ugye hiszel nekem?”
Nagymamája megsimogatta Bence vállát. “Persze, hogy hiszek neked. Pontosan tudom, hogy mi történt.”
Az ici-pici pókkirályfi és a Színe-Váltó sárkány | Hatodik rész
A kis Plinc elmesélte rendre mi történt: hogyan szerzett hátast, hogyan találta meg a sárkányt, s hívta viadalra, hogyan ejtette a beste szárnyas pikkelyest foglyul, aztán.. kénytelen-kelletlen azt is elmesélte, hogy a sárkány hogyan futamította őt meg, mert a történet eléggé sántított volne ezek nélkül a részletek nélkül, meg aztán.. segítségre volt szüksége, és ha nem mondja el, mivel is állnak pontosan szemben, akkor hogyan tovább?
Bence és a pókkirályfi | 2. darabka (fordítás-részlet)
“A pókkirályfiról van szó…” Lox idegesen rohangált fel-alá az ablakpárkányon. “Nagyon beteg! A varázsló már szinte mindent megpróbált, de semmi nem segített. Egyetlen főzet maradt, ami még beválhat, de a hozzávalóit borzasztó nehéz beszerezni. Ha frissek az összetevők, akkor sokkal gyorsabban fejti ki gyógyító hatását – persze ha van szárított belőle, az is megteszi. A varázsló félretett néhány ilyen szárított hozzávalót, de… mind eltűnt. Ellopták.”
Az ici-pici pókkirályfi és a Színe-Váltó sárkány | Ötödik rész
És a sárkány… nos… A sárkány nem csinált semmit. Mármint csinált: aludt tovább. Hősünk kicsit meglepődött – erre igazán nem számított. Hogy leplezze zavarát, még egyszer nekiveselkedett: