„Emlékszel még arra, amit tavaly meséltem neked a pókok világába vezető átjáróról és a szarkákról? „Nagyi bólintott. „Nos… azt nem én találtam ki. Mármint, senki sem találta ki, mert tényleg megtörtént! Nem tudom, hogy hogyan, de egyszer elaludtam a kertben, és amikor magamhoz tértem, akkora voltam, mint egy… mint egy pók… Ugye hiszel nekem?”
Nagymamája megsimogatta Bence vállát. „Persze, hogy hiszek neked. Pontosan tudom, hogy mi történt.”